Ifi-nap
Végre megtartottunk az év első IFI-napját a ráti Sion Központban. A rendezvényt március 8-án „hajnali” 9 órakor kezdtük el, amit mindenki ásítással és fáradtsággal jelzett. Kis csapatunk összlétszáma 18 tag volt, beleértve magát a tiszteletest is.
Az alkalmat a reggelivel kezdtük, mivel egyesek „nem laktak jól rendesen” odahaza, és ezért elfogyasztottak még egy kis zsíros kenyeret. Amint ez sikerült, meghallgattuk a nyitóelőadást, amelyben Saul (Pál) személyiségét, társadalmi elhelyezkedését és tekintélyét elemeztük. Ezután szabad foglalkozásra került sor, ahol ki a csocsó asztalban, ki az asztali teniszben, ki pedig a társasjátékokban talált szórakozást. Egyebek mellett még zenéltünk is, a matracon heverészve élveztük a tavaszi napsütést, valamint rendeztünk egy pingpong versenyt is, amelynek győztese Bojza Gábor lett.
A vacsoraidő közeledtével, nekiálltunk előkészíteni az alapanyagokat a bográcsgulyáshoz. A csapat nagy része kivette a munkából a részét (a többiek visszatértek a szabadidős programjukhoz). Együtt gyűjtöttünk fát, őrködtünk a tűz felett, együtt hámoztunk burgonyát, répát, együtt vágtuk fel a húst; és együtt is sírtunk – mivel senki sem bírta elviselni a hagyma különleges tulajdonságát.
Mint már említettem, a rendezvényt március 8-án tartottuk és ez a piros betűs ünnepekhez tartozik. Nők napja alkalmából a fiúk megleptek minket egy-egy (a kis Ifi és nagy Ifi) szál szegfűvel. Nagyon örültük, az odafigyelésüknek és kellemesen meglepődtünk, mikor átnyújtották nekünk ezt a kedves ajándékot.
A főzés aktív részét befejezve, rotyogni hagytuk a gulyást, és keksszel. pattogtatott kukoricával, üdítővel felfegyverkezve néztük meg együtt az Avatar c. filmet.
Ezután megkezdtük az előadás második részét, amelyben Saul Damaszkuszi útjától hallottunk és az azt követő változásáról. A történetet megvizsgáltunk az Avatar című filmen keresztül is, amelyben sok párhuzamot fedeztünk fel Saul életével kapcsolatban. Különleges megvilágításba helyeztük azt, hogy az emberek mit látnak helyesnek, és ez hogyan változik meg az Istennel való találkozás kapcsán.
Az előadás után végre nekiláttunk a vacsorának. A „családi hangulat” végett, a vacsorát a pingpongasztal körül fogyasztottuk el, amelyet nagy poénok és nevetések kísértek. Kicsit megfáradva, de jó hangulatban visszatekintettünk – diavetítés segítségével – a korábbi Ifi-s alkalmakra. A képek rengeteg emléket elevenítettek fel bennünk, sokszor nevettünk egymáson és jó párszor bújtunk el az önmagunkról készült képek láttán.
A napot ezzel fejeztük be, illetve azzal, hogy rendet raktunk magunk után és kitakarítottunk, s este kilenc után hazaindultunk.
A közeljövőben szeretnék még ilyen alkalmakat rendezni, és remélhetőleg még többen jönnek majd el. Addig is az Úr kísérjen minket útjainkon!
Tóth Bettina
(ifis)