Ráti Református Egyházközség

Reformáció ünnepén

2009-10-31 23:38:41 / Szimkovics Tibor

 

A reformáció ünnepére gyülekezetünk fiataljai verseket énekekkel csokorba kötve, színes és tartalmas műsorral készültek. Elhangzott néhány ifjúsági ének, majd Szabó Eszter tolmácsolásában Muraközi Gyula Kálvin c. verse:

Két arca van: az egyik rám mered,
Mint büszke kőszirt nyüzsgő völgy felett,
Lelkünkbe néző lelkiismeret.

Dacos kemény arc. Gránitból faragták.
Tekintete a végtelen szabadság.
Belécsonkulnak gyilkos, balga szablyák.

Századok fölött virraszt egyedül,
Magános, büszke csönd veszi körül,
Lelkén az óriások gondja ül.

A másik arca szenvedő, szelíd...
Hordozza titkon mások könnyeit;
S magányok mély völgyében rejtezik.

Alázatos arc... Remegő gyerek...
Amazt mi látjuk, földi emberek,
Ezt csak az Úr, a csillagok felett.

A két ifjúsági csoport összefogásával elhangzott a Kálvin-év himnusza is („Isten népe, mind rám hallgassatok…”).
Az Ige a római levél záradékából szólalt meg, a 16. fejezet 24. versétől a 27. versig: „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök időkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére. Az egyedül bölcs Istené a dicsőség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.”

A gyülekezet ünnepsége áldott megemlékezés és egyben bátorítás volt, hogy a mi nemzedékünk is felvállalja a reformáció ügyét, s a hit megújítását magunkon elkezdve vigyük véghez Egyházunk megfáradt testében. Az igehirdetés központi gondolata a Pál által megfogalmazott mondat, amelyet Kálvin elevenített fel: egyedül Istené a dicsőség!

 

Galéria

01.jpg 02.jpg 03.jpg 04.jpg 05.jpg 06.JPG 07.jpg 08.jpg 09.jpg 10.jpg 11.jpg