Az igazi kincs!

2009-08-23 20:24:31 / Szimkovics Tibor

Az elmúlt héten, 2009. augusztus 17. és 21. között gyülekezetünkben megrendezésre került a Vakációs Bibliahét.

Egész heti programunk fővonulata a kincs volt. Egy izgalmas kincsvadászaton vettünk részt, célunk az volt, hogy megtaláljuk közösen az igazi kincset. Volt egy nagy kincses ládánk, amit nem nyitottunk ki, csak az utolsó napon, bár a gyerekek már az elején rettentő kíváncsiak voltak, hogy mi lehet a ládában. Volt is miért, hiszen a láda rejtette az igazi kincset. Pénteken derült ki számunkra, hogy a láda egy keresztet rejtett. Jézus Krisztus az igazi kincs!

A hét vezérigéje ez volt: Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, vagy a tolvajok kiássák és ellopják! Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly sem a rozsda meg nem emészti, és tolvajok ki nem ássák, és el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is!

A Biblia beszél nekünk az igazi kincsről. Egy olyan országról, amely maga a kincs. Az Isten Országáról. Sokan az aranyról, ezüstről, drágakövekről meg az egyéb megszerezhető kincsekről szívesen hallgatnak történeteket, de az Isten országáról nem. Nem érdekli őket. Olyan ez sokszor, mint a nagy felfedezések idején, amikor a hódítók gyönyörű színes üveggömböket és gyöngyöket adtak oda a bennszülötteknek. Azok pedig, miután nem ismerték a kincsek igazi értékét, aranyat, ezüstöt és gyémántokat adtak a szép színes, de értéktelen üvegért.

A Biblia nem tagadja, hogy az arany az ezüst és a drágakő érték. Azonban elmondja, hogy mindezeknél van egy sokkal értékesebb kincs: ha az Isten országának a polgára valaki, ha valaki beletartozik abba. És azt is mondja, hogyha ezek a földi kincsek nincsenek igazán a helyükön, s ha valakinek az arany, az ezüst és a vagyon tölti be, és tölti ki a szívét, az mérhetetlenül szegény ember akkor is, ha hihetetlen luxusban él.

A hét folyamán különböző történeteken keresztül ismerhettük meg Jézus véleményét az igazi kincsről... (a cikk folytatódik)

Hétfőn szemtanúi lehettünk annak, hogy mit tesz a szántóvető, aki a gazdája földjében, munka közben kincset lel. Elmegy, eladja mindenét, hogy ez a kincs az övé lehessen. Mert úgy gondolja, hogy mindennél értékékesebb az, amit talált. Ezt a történetet megelevenítettük egy pantomim-játék formájában.

Kedden a bolond gazdag példázata igen jól bemutatta számunkra, hogy milyen az az ember, aki nem is keresi az igazi kincset. Csak gyűjtöget, nagyobb csűröket épít és nem számol azzal, hogy ha holnap elkérik a lelkét, semmit sem vihet magával. És mivel nem is kereste az igazi kincset, a mennyek országában is üreg kézzel kell megállnia, hiszen ott a földi kincs múlandó szemét csupán.

Szerdán találkoztunk olyan ifjúval, aki sok erőfeszítést tett azért, hogy megtalálja az igazi kincset. Kereste az Isten országát. Jézus azonban rámutatott egyetlen fogyatkozására, ami mégis értékesebbnek bizonyult, mint az Isten országa. A vagyona, amiről nem volt hajlandó lemondani. Így hát ő a majdnem megtalált kincs embere. Őróla mondta Jézus, hogy könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába jutni. Nem könnyű, de Istennél nem lehetetlen!!! Ezt a történetet egyébként Rebekától , a bábtól hallhattuk, aki ezen a napon vendégként érkezett hozzánk.

A szabad program keretein belül izgalmas kincsvadászatra került sor. Titokzatos utasítások alapján kellett megtalálni a nagy kincset, melyet elrejtettek. A csapatok egymással vetélkedve, az idővel versenyt futva próbálták kibogozni az útirányt és nyerni. Játékunk igazságosra sikeredett, hiszen egyik nap a fiúk, másik nap a lányok lettek a győztes csapat, aki elviheti a megtalált kincset.

Ezen a napon külön örömöt jelentett számunkra, hogy irdatlanul befagyiztunk. A gyerekek annyi fagyit ehettek, amennyi csak beléjük fért. Köszönet illeti ezért az Ádám családot.

Csütörtökön ellátogatott hozzánk Máté, a vámszedő, aki elmesélte nekünk, hogyan lett megvetett vámszedőből Jézus tanítványa, majd evangélista.

Pénteken pedig arra láttunk példát, hogyan lehet továbbadni a megtalált kincset. Az özvegyasszony és két fillére tanított meg minket arra, hogy Isten mindig az adakozó szívet nézi, nem pedig az adomány nagyságát. Ezt a történetet szintén megelevenítettük egy színdarabbal.

Végül hálás köszönettel tartozunk azoknak, akik nélkül ez a hét nem jött volna létre: Legelső sorban az Úr Istennek köszönjük, aki lehetővé tette számunkra, hogy ezen a szép és tágas helyen lehettünk és indította a fiatalokat, idősebbeket, hogy jöjjenek és szolgáljanak az Ő dicsőségére.
Másodsorban Szabó Eleonóra hitoktatónak köszönjük a kiváló szervezést, felkészülést és odaszánást, hogy időt, energiát nem sajnálva nagy szeretettel és türelemmel levezette az idei alkalmat is.
Köszönettel tartozunk az idősebb leányoknak, név szerint: Béres Biankának, Fábián Anitának, Fábián Noéminek, Lapcsuk Andreának, Simon Alexandrának és Tóth Bettinának, hogy nagy segítségünkre voltak az egész hét folyamán. Idén valóban sokat vállaltak magukra, hiszen nemcsak a diakóniai szolgálatban vettek részt, hanem a bibliai tanításba és az éneklésbe is besegítettek. Ugyancsak hálásak vagyunk Kiss Diánának a bolond gazdag történetének tolmácsolásáért, a jó ötletekért és egész heti jelenlétéért.
Köszönjük mindazoknak a szülőknek, nagyszülőknek a segítőkészségét, akik süteménnyel, innivalóval hozzájárultak a gyerekhét lebonyolításához. Isten gazdag áldását kérjük életükre, családjukra. Bízzunk benne, hogy gyermekeink számára maradandó, szép élmény marad mindaz, ami itt történt. És amint Pál írja Filemonnak, mi is abban bízunk: "meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára."

Szimkovics Edina

tiszteletes asszony

A képek a szokott helyen nagyobb felbontásban is elérhetőek!

Galéria

Az igazi kincs!

2009-08-23 20:24:31 / Szimkovics Tibor

2024. December 25., Wednesday

Kerületi hírek

Kerületi programajánló

Eseménynaptár