Március 15-én, délután két órától Rát magyarsága összegyűlt, hogy emlékezzen és ünnepeljen a kopjafánál, melyet a helybéli nemzetőrök emlékére állítottak, akik életüket adták honfitársaikért, hazájukért.
Az alkalmat Dr. Soós Kálmán beszéde nyitotta, aki elmondta, mennyire fontos volt azoknak az embereknek az áldozata, akik fel merték vállalni a magyarság ügyét 1848-ban. Ma ugyanilyen áldozatkészségre van szükség. Illár Lénárd, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke beszédében a nemzetőrök szerepét ecsetelte a forradalom idején, akiknek az emlékét őriznünk kell, példájukat pedig követnünk.
Szimkovics Tibor református lelkész Igével köszöntötte az ünneplőket, János evangéliumának 8. részéből a 34-36 verseket olvasva. A valódi szabadságról, az Istentől kapottról szólt az igehirdető, párhuzamot állítva a jelenlegi szabadság-fogalmunkkal. Kitartásra, bátorságra buzdított, s legfőképpen az Istenben való bizalomra, amely a jövőnk kulcsa.
Az ünnepet színesítette, gazdagította a fiatalok műsora, akik versekkel, énekszóval elevenítették fel előttünk 48'-at. Végül a kopjafát megkoszorúztuk, és a Himnusz éneklésével zártuk az alkalmat.