Csendes hétvége Balazséron
Ebben az évben is eljött a már hagyománnyá vált csendes hétvége megrendezése. Pénteken ebéd után indultunk a helyszínre. Az érkezés után mindenkinek volt ideje megnézni ideiglenes lakóhelyét és körülnézni a központban ...
A lányok a kastélyban, a fiúk pedig az új szárnyban szállhattak meg. Az Úr tökéletes idővel ajándékozta meg a diákokat, jól érezhették magukat, s különböző szabadtéri játékok közül választhattak. A hétvége a Hol a helyed címen futott. A nyitóáhítatot Makó András tanár úr tartotta a Nehémiás 2,1–10 alapján. Alapgondolata az volt, hogy Nehémiás tudta hol a helye, s nekünk is hozzá hasonlóan kell tudnunk azt, mi az, az Úr kijelentett számunkra. Ezután alkalmunk volt megnézni, az Óriás című filmet, mely az igaz barátságról szólt. Vacsora után technikai okok miatt a tervtől eltérően csendséta következett, melyben tartalmas és elmélyítő dolgokat hallhattunk a diákpresbitérium előadásában. Ezt követően kedvükre énekelhettek a villanyoltásig a diákok.
A következő nap az ismerkedés napja volt. Mindenki kapott maga mellé egy párt, akivel közelebbről meg kellett ismerkednie. Ebéd után a fiúk villogtatták meg focitudásukat. Délután a Credo együttes (Ivaskovics József és Varga Katalin) szolgált megzenésített versekkel, majd Szilágyi Károly lelkész tartott előadást, az I. Mózes 12, 1-4 alapján, mely a hétvége jelmondatát fogalmazta meg, s arra buzdított minket, hogy kérjük ki Istentől a jövőnket, hogy Ő hová rendelt minket. Merjünk imádkozni, és ne féljünk attól, hogy terveinket át kell formálni, mert Isten úgyis a legjobbat akarja számunkra. Az előadás után következett még egy lábakat és rekeszizmokat is megmozgató fiú-lány vegyes foci, ahol csak az nem nevetett, akinek be volt varrva a szája :) Kikapcsolódás képen még Csok Dávid tanár úr vidám, játékos estét szervezett nekünk. Vasárnap reggel Jakab Attila beregszászi segédlelkész hozta elénk az igét. Mondanivalójában azt fogalmazta meg, hogy legyünk engedelmesek embereknek és Istennek egyaránt. A hétvégét a „morzsaszedegetés” zárta, melyben mindenki megoszthatta jó és rossz élményeit társaival. Aztán megint visszakerülhettünk a régi kerékvágásba, s ismét a líceum falain belül folytathattuk a mi kis életünket. Magunk és iskolatársaink nevében köszönjük a lehetőséget, hogy eltölthettünk egy hétvégét Balazséron.
Vass Erika és Pelsőczi Tünde