"...amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!" Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva: „Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve." János 12, 12-15
FÜLE LAJOS: PÁLMAÁG
Megrészegülve kiabál a nép,
zeng a "Hozsánna a Dávid Fiának!"
Virágvasárnap leteszem Eléd
Ezt a szívemben őrzött pálmaágat
én is, a fáradt ember, aki vár,
a Golgotát is ismerő zarándok,
s követlek Téged, hallgatag Király,
Ki minden bűnöm látod, s megbocsátod.
FÜLE LAJOS: VIRÁGVASÁRNAP
Királyt várnak, és - KIRÁLY érkezik!
Szamárháton jön, bár úgy lenne jó,
hogyha nyomában fényes seregek...
"Az én országom nem innen veló"
- gondolja Ő, de nem mondja ki még,
majd később, majd csak Pilátus előtt.
Az úton lombos ágak, köpenyek...
Nagy félreértés kíséri be Őt
Jeruzsálembe... Van-e ki hiszi,
hogy ez a JÉZUS AZ ISTEN FIA,
KI eltörli a világ bűneit,
s hogy érte - értük - meg kell halnia?!