Nagyberegi Református Egyházközség honlapja

"Erőm és énekem az Úr" - Kátai Zoltán Nagyberegen

2011-10-27 12:52:32 /

Október 26-án gyülekezetünk vendége volt Kátai Zoltán. Az énekmondó, koboz– és lantművész október 24-31. között több helyszínen is találkozott kárpátaljai közösségekkel, gyülekezetekkel, hogy a reformáció emlékünnepe alkalmából felelevenítse a 16. század dallamvilágának gyöngyszemeit. 

Az előadásnak településünkön a templom adott otthont, ahol az egybegyűlteket Tóth László lelkipásztor köszöntötte a 96. zsoltár 4. versével: „Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, félelmesebb minden Istennél.” Majd a 118. zsoltár néhány verse alapján osztotta meg gondolatait.
„Erőm és énekem az Úr.” Ő az erőm forrása, erőt kaphatok olyan helyzetekben, amelyekből nem lehet kiszállni, végig kell élni. És azért éneklek, mert megtapasztaltam, hogy Isten megerősít, átéltem erőt adó jelenlétét az életemben. A mai énekeket olyan történelmi események szülték, amelyben Istennel élő kapcsolatban élte meg egy-egy énekíró, hogy Ő erőt ad. Ha mi nem is vagyunk énekírók, de ezeknek az énekeknek éneklőiként legyen bennünk az az indulat, az az érzés, amelyet az író megfogalmazott. Ha erőm forrása, énekem tárgya az Úr, megélhetjük, hogy Istennek énekelni nem fájdalmas kötelesség. Ha mindenre van erőm a Krisztusban, akkor ezt a Krisztust az énekemmel is áldhatom – mondta a lelkipásztor.
Tóth László gondolatait Kátai Zoltán előadása követte, amelynek keretében a jelenlévők több dalt is meghallgathattak, melyek többsége 16. századi protestáns énekek, dicséretek feldolgozásai voltak lanttal és kobozzal kísérve. Sok dallam ismerősen hangzott a gyülekezetnek, így közös éneklésre is sor kerülhetett.
Az énekek szövegeiben jó volt felismerni azok máig ható, máig érvényes üzeneteit. Egy-egy énekíró gondolataiban talán megismerhettük saját magunkat, a saját élethelyzetünket is.
Köszönjük a művésznek és a szervezőknek, hogy részesei lehettünk egy ilyen tartalmas estének.