Isten kezéből ajándékként vehettük azt a lehetőséget, hogy én és még kilenc gyerek a gyülekezetből elutazhatott Dunapatajra egy hétre táborozni.
„Nem test és vér ellen” – ez volt a mottója a Szelidi-tó partján lévő kiképzőtábornak, melyet kárpátaljai fiatalok számára szerveztek. Egy hét elteltével, egy-egy napnak a témájából valami tanulságot elhozva érkeztünk haza. Az üdvösség sisakjával, a megigazulás páncéljával, az igazságszeretet övével, a hit pajzsával, az ige kardjával, a békesség sarujával, mint egy jó katona felvértezve és csodálatos élményekkel meggazdagodva távoztunk. Sokat fürdőztünk a tóban, különböző játékokban vettünk részt, mini-marathont, lovas kocsival tettünk kirándulást Bakod pusztára, ahol lovasbemutatót is láttunk, óriáscsúszdáztunk, ellátogattunk a kalocsai székesegyházba, majd könyvtárba, és múzeumban is voltunk Kalocsán. Az erőben számháborúztunk, az utolsó esténken pedig a tábortűz mellett különböző vidám és üzenettel teli jeleneteket, verseket, énekeket adtunk elő. Sokat énekeltünk és sok új éneket is hoztunk haza magunkkal. Boldogan emlékszem majd vissza ezekre a napokra és azokra a barátokra, akikkel megismerkedhettem. Isten áldását kérjük azoknak az embereknek az életére, akiknek a segítségével eljuthattunk Dunapatajra. Mindenért pedig Istené legyen a dicsőség! (Gál Dorina)
Idén nyáron a legnagyobb élményem az volt, hogy eltölthettem egy hetet Magyarországon a Szelidi-tónál. A legérdekesebb számomra a csúszdázás és a kalandpark volt. Mivel csúszdán még nem voltam, ezért nagyon vártam már. Elképzeltem milyen lesz, de az élmény minden képzeletet felülmúlt. A kalandparkban sok mindent tanultam. Megtanultam hogyan kell egyensúlyozni, és bízni magunkban. Elmúlt a tériszonyom és bármikor kipróbálnám még egyszer. (Orbán Emese)
Rám nagyon mély benyomást tett a Kalocsai kirándulás, ahol megnéztük a könyvtárat a székesegyházat és a múzeumot. Egy nap ellátogattunk Bakodpusztára, ahol egy lovas bemutatón vettünk részt, itt láthattunk igazi magyar szürkemarhát, mangalicát, szamarat. Ilyen élményben még nem volt részem. Igaz, hogy lovakat, és fogatot láttam már, de ezek a lovak mégis szebbek voltak. Felejthetetlen volt a lovas kocsikázás, ugyanis ezzel érkeztünk a bemutatóra. Nekem ez a nap tetszett a legjobban az egész tábor ideje alatt. (Orbán Zsófia)
Élményeim melyeket hazahoztam a Szelíd kiképzőtáborból A legjobban a kalocsai városnézés tetszett és a Bakod pusztai lovasbemutató. Kalocsán a tiszta városban a sok szobor az ami megragadott. A múzeumban pedig a régi viseletek, hagyományok, állattartási módszerek, régi házberendezések, házak, iskolai viselet, pénzek, stb. A templom is gyönyörű volt a különböző ablakokkal a mennyezeten a bibliai történetekkel, és a szószék is elbűvölt. A Bakod pusztai lovasbemutató is maradandó emlék, főleg az ahogyan a hat szürkemarhát irányította a gazdája; a lovak tudásai is eszméletlen volt, ahogyan lefektették, vagy leültették őket a gondozóik. A nyolcas fogat, két ló hátán állva, és a hangjával irányítva őket nagyon nehéz lehetett, de ugyanakkor számomra nagyon érdekes volt. Véleményem szerint még mindig a régi módszer szerint nevelik őket. Nekem az is nagyon jó volt, hogy sokat jártunk fürdőzni és sok szabadidőnk volt. Örülök, hogy részt vehettem ebben a „kiképzőtáborban”. (Kopor Dávid)