Vagy már annyira kiábrándultál az ígéretekből, hogy már Neki sem hiszel? Hiszed, ha látod? A feltámadás kérdése bár az egyik legnehezebben bizonyítható tény, mégis tény marad, mert Valaki egykor bizonyította. És ma, a XXI. században vagy elhiszed, vagy nem, de attól még tény marad! Életbevágóan fontos. Mert ha nem hiszed, halott maradsz, és ezt nem én mondom, hanem Jézus. Idézem: „...aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” Tehát: aki él, és nem hisz Benne, az meghal. Örökre. Ha NEM hiszel, nincs semmi, ami megmentene. Sem a kegyességed, sem a jóságod, sem a kedvességed, semmi. Jézusnak egyedül az számít: hiszed-e minden egyes szavát, és követed-e Őt? Ha igen, életed van. Örök életed.
Hit. Egyszerű szó, csak három betű. Mégis a legnehezebb „átélni”. A legnehezebb ráhagyatkozni Istenre, és az Ő ígéreteire. Mert mi szeretünk mindent bizonyítva, egyértelműen átlátni. Szeretjük biztosítani magunkat. Hiszünk különböző emberi okoskodásoknak, a televízióból felénk ömlő híradásoknak, pletykáknak, stb., de Isten ígéretei sokszor túl hihetetlenek számunkra (pedig – lássuk be - Ő már többször is bizonyított). Szavak, ígéretek... Vagy fecsegés, ígérgetések? Melyik kategóriába soroljuk Jézus szavait? Azt mondjuk: Jézus szeret minket, meghalt értünk, bla, bla, bla... Ennyit jelent Ő és a szavai, vagy ennél sokkal többet?
Sokan unják már a hitről, a szeretetről, a mennyről, a feltámadásról, a Jézusról szóló gondolatokat. „Mondj, mutass valami újat...” Mi is beleuntunk a sokak szerint „ósdi” bibliai igazságokba? Vagy fontosabb a húsvét annál, hogy tojásokat osztogassunk, várjuk a nyuszit, és locsolkodjunk? Hoz valami újat Jézus örök érvényű áldozata?

Várjuk az ünnep átélését, a nagypéntek komolyságának és ugyanakkor a „harmadik nap” boldog felszabadításának lelkületét? Fáradtságot jelent az ünnep, vagy Jézus Krisztus szavainak és tetteinek a beteljesedését, megfoghatóvá lételét?
Szavak... Újak, vagy untak? Lássuk be – én örömmel teszem, és tudom, nem vagyok egyedül – Jézus nem akar ezeknél újabbat mondani, mert ezek örök érvényűek és örökké fontosak. Ezek az alappillérei az emberi életnek. És ha mégsem alapok, akkor az élet összedől (sajnos, erre számos példa van). A kérdés csak az, mi akarunk-e valami újat mondani azoknak, akik még nem hallottak Róla, az Örömhírről? Akarjuk-e, hogy az élő Ige új életre támasszon lelkileg halott vagy haldokló embereket? Mit takarnak a szavaink? Mi a mi „igazságunk”? Emberi okoskodás vagy maga az Igazság és az Élet? Nem mindegy...
Szavak, tények: Jézus Krisztus meghalt érted, és feltámadott – érted. Érted?!

„Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra.”

A mi Urunktól gazdagon megáldott, Jézus Krisztus lényével, szavaival töltekező húsvéti ünnepeket kívánok a Nagyberegi Református Gyülekezet mindegy egyes tagjának!
Testvéri szeretettel:

Magyar Katalin