Végtelen utazás címmel egy csodálatos hetet tölthettek el a minaji gyülekezet gyermekei a homoki gyülekezeti házban. A hét rengeteg programmal, mintegy 26 gyermek és 5 munkatárs részvételével került megrendezésre.
A hét aktív vezetői voltak Szimkovics Edina tiszteletes asszony, valamint Kertész Viktória hitoktató, akik szolgálataikkal, elbeszéléseikkel, sokszor játékos módon helyezték a gyermekek szívére Pál útjainak tanulságát. Komoly segítséget jelentett a hét megrendezésében, hogy a gyülekezet fiataljai is részt vettek a programban. Jenei Katalin, Jenei Krisztián, valamint Szakács Éva - akik önkéntesen segítettek a gyermekmunkában, valóban példamutatóan szánták rá idejüket és energiájukat ennek a szép alkalomnak a megrendezésére. Ezúton is köszönjük nekik. Szimkovics Edina tiszteletes asszony röviden beszámolt a hét eseményeiről a gyülekezet előtt: "Egy rövid bepillantást szeretnénk mutatni az elmúlt Vakációs Bibliahét programjába. Napjaink nagy divatja az utazás, nyaralás. A gyerekek közül sokan messzi tájakra is eljutnak szüleikkel, másoknak sajnos erre nem adódik anyagi lehetősége. A Vakációs Bibliahét egy képzeletbeli utazás messzi tájakra, mely lelki élményt nyújt minden gyereknek. Egy csodálatos hét volt ez, hála és dicsőség érte Istennek!
Egész heti foglalkozásunk a „Végtelen utazás” címet viselte. Egy olyan utazásra vittük el a gyermekeket, melyen Pál apostol nyomába eredtünk, az ő útvonalát követtük, melyen az evangéliumot terjesztette. A Szentírásból nem tudjuk meg útja végét, ezért is neveztük programunkat végtelen utazásnak. Egyben arra is figyeltünk, hogy az evangélium terjesztésének útja ma sem ér véget, ez egy állandó folyamat.
Pál apostol utazásai kapcsán megvizsgáltuk azt, hogy Pál és munkatársai hogyan próbáltak Jézus lábnyomában járni, és másokat is az Ő követésére biztatni.
Utazásunk első állomása Damaszkusz volt, különösen is az Jeruzsálemből ide vezető útszakasz, ahol Pál először találkozott Jézussal. Ez a találkozás döntően hatott Pálra, hiszen élete teljesen új irányt vett. Nekünk is a Vele való találkozás határozza meg életünk irányát.
A második napon Lisztrában jártunk, ahol egy sánta gyógyulásának lehettünk tanúi. Láthattuk, hogy Pál Isten erejével gyógyított, de nem dicsekedett vele és nem fogadta el az emberek hódolatát.
Szerdán Filippibe utaztunk. Itt bebörtönözték Pál és Silást, de ők nem csüggedtek. Látva hitüket még az egyik börtönőr is megtért egész családjával.
Csütörtökön veszélyes helyzeteket láttunk, hiszen hajótörést és óriási vihart éltünk túl a Földközi-tengeren. Máltán kötöttünk ki, ahol a legenda szerint azóta nincsenek viperák, mióta Pál apostol lerázta a kezéről anélkül, hogy bármi baja lett volna.
Pénteken kissé megrendülve kellett tudomásul vennünk, hogy ez az utolsó nap. Megtanultuk, hogy Isten minden imádságunkat hallja, de csak azokat a kéréseinket teljesíti, amelyek igazán a javunkat szolgálják.
Minden állomáson természetesen rengeteg játék és érdekesség várt ránk. A számos meglepetés között azt is felfedezhettük, hogy az az Isten, aki Pál apostol életében ennyi csodát vitt véghez, semmit nem változott, hiába telt el közel 2000 esztendő.
Aki Jézus követőjeként éli az életét, annak nem kell félnie még a legnagyobb veszélyben sem, hiszen Jézus mindenütt biztos menedéket nyújt."