Mellékelten néhány adat vendégünkről, Tőkés Lászlóról.

Tőkés László, (Kolozsvár, 1952. április 1.), a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EU Parlamentjének képviselője.

Életpályája
Szülei Tőkés István és Vass Erzsébet. Nős, felesége Joó Edit. Gyermekek: két fiú, egy leány (Máté, Marci és Ilona).
• 1975–1984 Brassóban, majd Désen református segédlelkész, állami és egyházi hatóságaival szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárják a papság köréből
• 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli
1986 – temesvári segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–1989 között az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatják
• 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítanak ellene, megfosztják szószékétől, a szilágysági Menyő községbe száműzik, az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantja ki a romániai forradalmat
• 1990 – A Forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja
• 1990 – Megválasztják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé
• 1990 – A Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke
• 1990–2004 – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke
• 1996 – A Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke
• 1999 – Megalapítja a Partiumi Keresztény Egyetemet, ennek elnöki tisztségét viseli
• 2003 – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Szerepe az 1989-es romániai forradalomban
1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kisfaluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a tömeg oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceauşescu-házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.

Politikai szerepvállalása

Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökének választották a forradalmat követően. Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére. Az 1990-es évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg, felhatalmazás nélkül, és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek. Tőkés László ez ellen tiltakozott.
A '90-es években sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban felemelte a hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re.
2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását.
2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött a szövetség. Ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómia formák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.
Később a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében is részt vett.
2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb 6 évre. 2004 őszén közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében, sikertelenül.
2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.