Mezőkaszonyi Református Egyházközség

Tóháti biciklitúra

2013-07-26 13:23:54 / Pataki Gabor

...a hit, a sport és a kultúra jegyében

A napokban első ízben szervezte meg a Tóháti KRISZ Alapszervezet a közös bringatúrát, ahol a környékbeli falvak ifjúsági munkásai vettek részt. A háromnapos túrában a környékünkről Kaszonyon túl voltak Papiból, Haranglábról, Bátyúból és Szernyéről. A cél az volt, hogy a munkatársakat szorosabb közösséggé kovácsolja, mindezt a sportolás, a pihenés és a lelki feltöltődés jegyében.


 

A csapat Haranglábon kelte át az országhatárt és jutott el első ízben Lónya községbe, ahol megismerkedhettünk a történelmi református templommal. Érdekes volt látni, ahogy a református templom fehér falai között feltűntek a korai középkori freskók. Ezeket a műemlékvédelem az árvízi helyzetet követően feltárta és helyreállította.

Ezt követően egy hosszabb kerekezés következett, ugyanis a Tisza vonalán haladva, a töltésen kialakított bicikliúton felértünk Vásárosnaményba. A sátorállítás után a csapat kipihenhette a bicajozás fáradalmait, s kipróbálhattuk a Szilva-fürdő kényeztető szolgáltatásait. Másnap egy újabb hosszú túra következett, amikor is a várostól délkeletre, átkelve a Szamos folyón, a töltésen keresztül Tivadar községig értünk, majd onnan visszafordulva összesen kb. 50 km-es túrát tudhattunk a hátunk mögött. A második nap talán még fárasztóbb volt, s ezért még jobban esett a gergelyiugornyai strand vize, ahol termálfürdő, csúszda, hullámfürdő várt minket. Este és reggel áhítatok, közös igei alkalmak voltak, ahol lelki feltöltődésre is volt lehetőségünk. Szolgált közöttünk Szeghjlánik Péter papi és Kacsó Géza bátyúi lelkipásztor, illetve mindketten aktívan kivették részüket a bringázásban is.

Az utolsó napon, a sátorbontást követően nekiiramodtunk az ugornyai Tisza-partnak, ahol még egy utolsó fürdőzés után megkezdtük túránk végső szakaszát. A 41-es úton haladva egy fontos megállónk volt Tákos községben, ahol megismerkedhettünk a tákosi reformátusok múltjával, a templomuk különlegességével, egyházi és kulturális értékeivel. Az idegenvezető gondnok néni felkészültsége és a kazettás parányi templom hangulata mind-mind egymást erősítő élmény volt. Jól esett megpihenni itt, s közösen zsoltárokat énekelve hálát adni az Istennek, hogy segítette túránkat és állandóan megáldja az életünket.

A tákosi látogatást követően indultunk haza, s így érkeztünk meg, a határátkelést követően, Kaszonyba. Valóságosan tapasztalhattuk Isten áldását az út folyamán, mert nagyobb baleset, meghibásodás nem történt, s jó volt megélni az Isten és a testvérek közösségében való együttlét örömét.

Pataki Gábor