Jeles vendégeink a  vasadi lelkipásztorral és a polgármesterrel az élen  még időben megérkeztek az igehirdetés kezdetére, ahol mind a Tiszteletes, mind a gyülekezet tagjai nagy örömmel fogadták őket. Az istentisztelet után a vendégek és vendéglátóik együtt átvonultak középiskolánk éttermébe, ahol ünnepi szeretetvendégség vette kezdetét.

Hatalmas üstben már főtt a finom bográcsos, de előtte a Tiszteletes újbóli köszöntő beszéde, majd a gyülekezetünk énekkara következett, hogy az Urat dicsőítve tegyék még háládatosabbá és ünnepiesebbé az együtt eltöltött időt.

Ezt követően gasztronómiai élvezetekben és közben értékes és örömteli beszélgetésekben volt részünk, mely beszélgetések közben és által talán egy kicsit jobban megismertük egymást, és szorosabbra fűződtek „rokoni" kapcsolatszálaink, és reméljük, hogy mint jó rokonoknál, ez csak egyre szorosabb és testvéribb lesz.

A vendégség végezte előtt még romamissziós gyülekezetünk énekkara emelte fényét az alkalomnak, és Istent dicsérő énekeikkel léleküdítő útravalóval engedtek minket haza.

A gátiaknak itt véget is ért a tartalmas együttlét, de vendégeink ha már ilyen messzire elutaztak otthonuktól, és ilyen közel kerültek a szomszédságunkban lévő Kárpátokhoz, hétfőn reggel kétnapos körutazásra indultak, hogy megtekintsék ősi örökségeinket és azt a földet, mely összefonódott a magyar nép ezeréves történelmével, a honfoglalástól napjainkig, Vereckétől Pest-Budáig,  Gáttól Vasadig.

Bizonyára sok-sok élménnyel gazdagodva térhettek haza, és reméljük, ránk, távoli gáti „rokonokra" is örömmel fognak gondolni. Bízunk az Úrban, hogy eljön annak is az ideje, amikor viszonozni tudjuk majd mindazt a testvéri szeretet, amit már eddig is kimutattak irányunkban.

Isten gazdag áldásait kívánjuk vasadi testvéreinknek!

Hisszük, hogy az Úr nem véletlenül vezette útjainkat találkozási csomóponthoz!

Isten, ki szemedet mindig nyitva tartod,

Még a féregtől se fordítod el arcod,

Látod a jövendőt csakúgy, mint a múltat,

Bölcs gondoskodásod soha el nem múlhat,

Nemzetek sorsát intézed egedbűl,

Vezeted napfényen, árnyékon keresztül:

Függjön tekinteted a mi szép hazánkon,

Minden porszemére tőled áldás szálljon!

(Pósa Lajos: A Hazáért)

Mindenért hála és dicsőség a Mindenható Istennek!

-mécses-