Minden napnak külön témája volt mind igeileg, mind pedig az ima témáit tekintve.
Az első este a boldogságunk kereséséről, az evilági értéktelen dolgok halmozásának feleslegességéről volt szó, a nagy kérdés pedig az volt, hogy hol is keressük a mi mennyországunkat. Imatémaként feljött a már megtért keresztények hitbeli megmaradásáért, és a még meg nem tértek megtéréséért való könyörgés.
Második esténken Jézus Krisztus hatalmassága és irányítása szerinti élet fontosságáról hallhattunk felolvasást, imatémaként pedig a missziói szervezetek munkájáért való imádkozás volt megjelölve.

Harmadik este, azaz szerdán azt kellett megértenünk, hogy nem a miénk minden, hanem az Övé. Az Ő kezéből kaptuk, amink van, és mi is az Ő kezéből valók vagyunk, mert Övé az ország, a hatalom, és a dicsőség. Imatémánk volt az árvákért, árvaházakért, a nevelő családokért és a fiatalok megtéréséért való imádkozás.
Csütörtökön intést kaptunk, mégpedig arról, hogy mint mennyei polgárok, itt a földön példamutatóknak és felelősségteljeseknek kell lennünk. Imatémaként országunkért, a háborús helyzet végéért és békéért való imádkozást kaptuk.
Utolsó estén, pénteken pedig Isten országának törvényeit tárgyaltuk, amelyeket mint mennyei polgárok, követnünk kell. Imatéma volt a vezetőinkért, gazdasági helyzetünkért való imádkozás.
Összességében egy nagyon áldott hetet tölthettünk el, elcsendesedve és ebben a káoszban Istenre figyelve.

Svingola Genovéva