Akinek egy kis lelki feltöltődésre volt szüksége, az részt vehetett a tavaszi evangelizációs alkalmon, mely 2015. március 16-tól március 20-ig volt gyülekezetünkben. Az igét Dávid Árpád mezőgecsei lelkipásztor hirdette.

Az ott elhangzott igehirdetések egy nagyon fontos témakör köré épültek. Ez a Talentum. E szó két jelentéssel is bír: 1. Római és görög nagy értékű pénzegység. 2. tehetség, jó szellemi képességgel bíró ember.

Az igehirdetések során halhattuk, hogy Jézus példázatban beszélt az embereknek a tálentumokról. Ez írva található a Mt. 25, 14-30 "Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet, kinek-kinek képességei szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét..., Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvetetik, amije van". E történet rádöbbent minket arra, hogy az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó Isten dicsőítése minősíti.

Egy másik igevers a Mt 13,44 (A szántóföldben elrejtett kincs) szintén összefüggésbe hozható az adottságainkkal. Ez az ige ugyanis arról a kimondhatatlan örömről szól, amit az az ember érez, aki valamilyen fontos, számára és mások számára is kincset jelentő értéket talál.

Megtalálni valamit: kincset, békességet, társat életünk legfontosabb vágya. Azonban, ha csak ezeknek a dolgoknak az elérésére törekszünk, életünk nem válik igazán gazdaggá, mert csak e földi életre nyújthatnak örömöt.  Az igazi öröm az, ha valaki rátalál Jézusra, engedi, hogy megtalálja őt Isten és azt a talentumot amire rátalált  az ő dicsőítésére használja.

Szintén ezen az alkalmon hangzott el a következő igevers is mely így hangzik „Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is (Mt 6, 21).  Hol van a szívünk, szívem? Kinél? Kinek adjuk, adom oda? Ma és holnap és azután? Mi a célom az életben? Kinek, minek élek? Mert abba fogom beletenni az időm.... Észreveszem én is sokszor, hogy elmegy az időm olyannal, amivel nem szeretném és nem haladok azzal, amivel meg muszáj. El kell döntenünk, hogy hogyan éljük mindennapjainkat .Odaszenteljük  e azt  az Úrnak és az Ő dicsőségére! Mert egyszer mindenkinek számot kell majd adnia Istennek minden egyes tettéről, s hogy szeretjük vagy megvetjük Őt, azt kapjuk majd egyszer vissza igazán.

Reméljük, hogy még nagyon sok ilyen áldásos alkalom lesz, gyülekezetünkben, ahol estéről-estére hallhatjuk majd az Úr tanítását és közösségben lehetünk egymással.

Bak-Kézi Szvetlána