Ünnepi alkalomra került sor nemrégiben gyülekezetünkben. Az újonnan megválasztott presbitérium tagjai közös megegyezéssel úgy határoztak, hogy az idei évben nem csak az újonnan megválasztott presbiterek tesznek fogadalmat, hanem azok is, akiket az idei választás során a gyülekezet megerősített tisztségében.
Az ünnepi istentiszteleten Szilágyi Károly lelkipásztor a Fil. 4, 1-9 alapján az Isten színe előtt tett fogadalom szentségéről beszélt. Az igehirdetésen elhangzott gondolatok közül néhány alább, pontokba szedve olvasható:
- A jó presbiter mintakép a gyülekezetben. Ők megelőlegezett bizalmat kaptak a gyülekezeti tagoktól arra nézve, hogy hűségesek lesznek Istenhez,s hogy jobban szeretik Őt, mint a saját életüket.
- Az ilyen emberről Isten azt mondja Igéjében: koronámban vagytok. A korona a hatalom jelképe. Az Újszövetségben diadémot említenek, amit hol koronának, hol koszorúnak fordítanak. Utóbbi a győzelem jelképe.
- A presbiterek meg vannak koronázva a gyülekezet bizalmának koronájával, de amikor eljön az idő, ezt is le kell tudni majd tenni Isten színe elé.
- Nyugat-Európában a gyülekezet vezetői a presbiterek. Ők a döntéshozók, a vezetők. A gyülekezet működése tőlük függ. Nálunk is így van ez, hisz a presbiterek odaszánásától is függ, hogy mennyi örömet tapasztalhatnak meg egy-egy gyülekezetben. Ezt azonban meg kell, hogy előzze a munka.
- Ha a presbiterek meg tudja valósítani a rá bízott feladatot, akkor áldás lesz az életén. Nehéz, de csodálatos feladat ez.
Az új presbitérium tagjait az ünnepi alkalom zárásaként gyülekezetünk énekkara is köszöntötte, Isten áldását kérve munkájukra és életükre.