
			
	
Advent második üzenete:
Térjetek meg!
2010. december 5. – Advent 2. vasárnapja
Abban az időben: Keresztelő János megjelent Judea pusztájában, és így tanított: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa!” Ő volt az, akiről Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava:
Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!
János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska és vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Judea és a Jordán vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már a fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak vízzel keresztellek titeket a bűnbánatra, de aki énutánam jön, az erősebb nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket; kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa szérűjét. A búzát magtárba gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti!”
Mt 3,1-12
  Vasárnapra   virradtunk.. Fehér a táj. Minden olyan békés. Mindannyian készülődünk   karásonyra: megvannak terveink: kinek mit adunk. Olyan jó szeretni…És   ebbe az idilli hangulatba ilyenkor, advent elején mindig megszólal egy   durva, kellemetlen hang, mely elrontja  a hangulatunkat.   Keresztelő Jánost szólaltatja meg az egyház. Alakja, hangja, viselkedése   durva, otromba. Ünneprontó. Beleüvölt egy számunkra érthetetlen, sőt   értelmetlen szót: térjetek meg!! Miért? Mert akit várunk,a Megváltót, nem értjük meg, ha előbb nem változunk meg.  Mi   ugyanis egészen mást gondolunk, mondunk, teszünk, mint amiről ő mag   akar győzni minket. Mi szeretnénk eljátszadozni megszokott nyárspolgári   játékainkkal. Látszatra minden megvan:kis ima, gyors vasárnapi  mise,…azt  hisszük magunkról, hogy nincs bűnünk, megtartjuk a törvényt:  farizeusok  vagyunk. Olyanok vagyunk, mint régen a patakmalmok:: Ha nem  volt víz,  nem tudott őrölni:”Nem jár a malom, áll a vitorlája” Áll a  vitorlánk,  mert nincs energia bennünk. Langyosak vagyunk: félig készek,   Olyanok   vagyunk, mint a múzeumban a kitömött sas, oroszlán Forma szerint az,   ami alája van írva: Sasok vagyunk, de nem tudunk repülni,-oroszlánok, de   nem tudunk kiáltani:T é r j e t e k  m e g! Megtérni annyi, mint mindent megtölteni, átmelegíteni szívvel, szeretettel.  Szívvel nemcsak embereket lehet szeretni, hanem Istent is!  Nemcsak   testet lehet szeretni,de lelket is. Fáradni nemcsak pénzért lehet,   hanem Jézusért is. Megtérni annyi, mint megmozdulni: mi a legcsúnyább   bűnöm? És megyek gyónni! Felveszem ellene a harcot.  A   megtérés olyan, mint a naprendszer. A Nap ugyan fent van az égen, de   mindent megvilágít, átmelegít. Ahány ablak, annyi csillogás: a Napnak   fényében csillog………VÉGRE VALAHÁRA..TÉRJÜNK  MEG.