Előre az áldás útján – Nőszövetségi csendesnap Tiszakeresztúrban

Október 1-én délután került megrendezésre a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye soron következő nőszövetségi csendesnapja a szinte zsúfolásig megtelt, nemrég felújított tiszakeresztúri református templomban.

Hunyadi Attila, az egyházmegye esperese köszöntötte a megjelenteket, majd áhítatot tartott a Példabeszédek 24,16–20 alapján. Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel – emelte ki az esperes az Ige szavait –, hangsúlyozva, hogy nem azért kelünk föl, mert olyan erősek vagyunk, hanem mert ott van mellettünk Valaki, aki fölemel. A hívő ember ne legyen kárörvendő, ne haragudjon a gonosztevőkre, ne irigyelje a bűnösöket, mert az Úr áldása gazdagít meg – figyelmeztetett a lelkész.

Az áhítat után Zán-Schramm Ibolya, a nőszövetség megyei elnöke köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a csendesdélutánra szervezett programot, amelynek témája Előre az áldás útján volt.

P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli Nőszövetség elnöke a reformáció nagyasszonyairól tartott előadást. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonytól ma is sokat tanulhatunk: teológiai munkákat olvasott, iskolákat alapított, kötelezte a pórnépet, hogy eljárjanak a templomba, erkölcsös életvitelre tanította őket. Hegyi Mihályné Józsa Eufrozina úrnő emlékoszlopot emeltetett azoknak a férfiaknak az emlékezetére, akiket hitük miatt gályarabságra hurcoltak. Zsindelyné Tüdős Klára és Pilder Mária hozta létre a Református Nőszövetséget Magyarországon 1943-ban, később mint Erdélyben, mert ott Pilder Mária már korábban életre hívta. Minden gyülekezetben vannak ilyen nagyasszonyok, csak fel kell ismernünk őket. A keresztyén nő legfőbb parfümje a Krisztus jó illata kell, hogy legyen – intett mindenkit az előadó –, idézve Pál apostol korintusiakhoz írott második leveléből (2,14): „De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.”

A csendesdélután másik előadója, Nagy Zita, a KRE Reformáció Gyermekei programjának a Máramaros-Ugocsa egyházmegyei nagykövete, együttgondolkodásra invitálta a nőtestvéreket. A reformáció azért lett áldássá, mert emberek hitre jutottak. Mi az, amit a reformáció szellemében és az áldás továbbvitelében tenni tudok? Hogyan lehetnék áldássá? – hangzottak a megválaszolásra váró kérdések.

Ezt követően Menyhárt Nikolett koordinátor tartott tájékoztatást a Reformáció Gyermekei Programról és annak úgynevezett Keresztmama-program eleméről. A kezdeményezés keretein belül a magyarországi nőszövetségi tagok egy-egy keresztgyermeket fogadnak örökbe azokból a nehéz körülmények között élő családokból, ahová idén érkezett gyermekáldás, vállalva, hogy anyagilag támogatják őket.

Héder János, a KRE főjegyzője néhány gondolattal zárta az alkalmat. Több legyet lehet fogni egy kanál mézzel, mint egy hordó ecettel – mondta a lelkész, rámutatva arra, hogy az elkeseredettség nem vonzó a kívülállók számára. A reformációnak nem csak a múltban voltak áldásai, hanem ma is, elég, ha megfigyeljük Észak- és Dél-Korea példáját. A reformáció nem csak a Bibliát adta az ember kezébe, hanem elindította a tudományosságot, meghozta az úgynevezett keresztyén munkaetikát. Ne csak a szánk legyen református, hanem a szívünk és a kezünk is – figyelmeztetett, majd az Úr áldását kérte az egybegyűltekre.

Sipos Viktória, tiszakeresztúri és tiszaújlaki református lelkészné és családanya megköszönte a résztvevőknek és az előadóknak, hogy elfogadták a meghívást, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar református hitünk megélése kiváltképp a családjainkban kell, hogy láthatóvá váljon.
A nemzeti imánk eléneklése után szeretetvendégség várta a közelről és messzebbről érkezetteket.

Héder Zsuzsanna
Kárpátalja.ma