Konfirmandusoknak a szolgálatról…

2017. Márc 20., szerző: Adminisztrátor

A nyári konfirmandus hetek, az első találkozás Istennel, egy-egy (örök)életre szóló döntés… Az új emberré vált, frissen átadott életű fiatal telve van tűzzel, szíve-lelke minden szeretetével kíván az Úr ügyében buzgólkodni. De hogyan is találhatná meg helyét a szolgálat hatalmas árjában az ifjú? Erre a kérdésre keresték a választ március 10. és 12. között a Borzsa-Tisza-Menti KRISZ Alapszervezet (BOTIKA) által rendezett konfirmandus hétvégén.

Péntek délután érkeztek a fiatalok a Balazséri Béthel Konferenciaközpontba, akiket Hajdu Máté teológus egy áhítattal köszöntött. A közös dicsőítés után a szervezők egy szituációs játékkal kívánták elhinteni az alkalom témáját. Egy finomságokkal teli asztalhoz ültették a résztvevőket. Majd megkapták a feladatot: lakjanak jól, úgy, hogy a kezüket maguk felé nem fordíthatják. Egy idő után rájöttek, hogy ha nem saját magukra koncentrálnak, hanem megpróbálják egymást segíteni, akkor elérhetik a remélt eredményt. Ez a kis játék indította az alkalmat, hiszen a fő téma a szolgálat, az egymás felé való szolgálat volt.

Az est folytatásaként Szanyi György borzsovai lelkipásztor evangelizált. Pál apostol elhívását hozta el a fiatalok közé. Első este a Jézussal való találkozásról esett szó, hogyan állította meg őt az Isten Fia egy komoly indulattal.

Péntek estétől másnap reggelig teljes csendbe borult a központ. A szervezők ezzel próbálták elcsendesíteni a fiatalok zajos lelkivilágát. Ehhez segítségképen személyes levelekben tettek bizonyságot a munkatársak saját szolgálatukról és életükről. Eközben Sass Ricsi és Bedő Zita dicsőítették az Urat.

Szombaton Menyhárt István mezővári lelkipásztor áhítatával indult a reggel. Később Baksa Zsolt nagymuzsalyi lelkész tartott előadást a gyülekezetben felépülő szolgálatról, arra biztatva a fiatalokat, hogy ne kikonfirmáljanak a gyülekezetből, hanem legyenek ők maguk is a közösség keze, lába és szája. Ezt dolgozták fel a résztvevők kiscsoportokban a munkatársak vezetésével.

Ebéd és szabadidő után Tihor Melinda és Szpacsinszka Katalin a szolgálatra építve tartott élménypedagógiai foglalkozást. A főként csapatépítő játékokból álló foglalkozást visszacsatolás követte, melyből kiderült, hogy a feladatok célját is meglátták és megértették a konfirmandusok, hiszen a fiatalok is érezték, hogy kell az egymásra való odafigyelés, a szeretet, ami nélkül pedig nincs szolgálat.

Délután Dávid Árpád lelkipásztor fejtette ki miért fontos a szolgálat. Egy feladat elé állította a fiatalokat: a Marson kell négyfős kis közösségekben megélniük, ehhez segítségükre van egy lista, mely alapján egy fontossági sorrendet kell felállítaniuk megtanulva, hogyan élhetnek együtt csoportonként.

Az egész hétvége során értékes gondolatokat osztottak meg a szolgálattevők. Minden program előtt, egy bizonyságtevő mondta el miért van itt, mit hagyott otthon azért, hogy ma itt szolgálhasson közöttük. Mennyi lemondás kell azért, hogy létrejöjjön egy ilyen hétvége. Ezek álltak tanúbizonyságul a fiatalok előtt, akiket a továbbiakban is a szolgálatra biztatnak majd.

A szombat esti evangelizáció során folytatódott Pál apostol elhívás története. Ahol elhangzott, hogy a megtérés csak a kezdet. Az Istenről való prédikációhoz idő kell, viszont az Úrral való találkozásod örömét azonnal megoszthatod, ezáltal szolgálhatsz! Az estét egy közös filmezés zárta.

Vasárnap Hajdu Máté tartott istentiszteleti alkalmat. Majd egy közös hálaadó imádságban kérték Isten áldását a fiatalok életére és szolgálatára.

-gabriella-

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.