Missziói munkások csendesnapja Balazséron

2016. Feb 09., szerző: Adminisztrátor

Áldott alkalomra került sor február 6-án a Balazséri Béthel központban, ahol pontosan 100-an lehettünk együtt szolgálattevők és különböző misszióban, diakóniai munkában szolgálók. Az alkalom témája: „Egyedül a Szentírás - vissza a forráshoz” volt.

Az előadók sorát és a téma felvezetéseként az áhítatot Szilágyi Károly, gáti lelkipásztor a Jelenések könyve 2. részének, a 2-5. versei alapján tartott. Az elején kiemelte, hogy nem vagyunk bár hitetlenek, az igazság mégis az, hogy meglankadt a lelkesedésünk. Nem olyan már, mint annak idején, amikor megismertük az Urat, mint Megváltót! Bátorítólag említette meg többek között és figyelmeztetett, egy ifjúági ének szavaival is: „Krisztus testének tagja vagy már- Tőled,(ünk) az Isten már többet vár!

Számomra nagyon megerősítő volt az első délelőtti előadás is, amelyet Taracközi Ferenc, beregszászi lelkipásztor tartott, amelyben az adott fenti témát (Vissza a Forráshoz) három pontban tárta elénk:

1. Miben hagytuk el- miben forduljunk vissza? (Ragaszkodás , bizalom, mátkasági szeretet, bensőséges kapcsolat, ráhagyatkozás, megszentelt állapot.

2. Hogyan hagytuk el- hogyan forduljunk vissza? (ragaszkodás helyett – emberi megoldások, részmegoldások, ideig való részmegoldások; bensőséges kapcsolat helyett – felszínes, megszokott, megfásult, élettelen; ráhagyatkozás helyett – önállósodás, önmegvalósítás).

3. Hová kerültünk – hová kell visszatérni? (Szentségtelen állapot – Isten szentségébe).

Az Ige Egyházaként lehetséges a forrástól távol lenni? Indokolt-e a visszatérés, visszatekintés, visszafordulás? A Szentírás szomorúan írja le Isten megállapítását: Mert kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat ássanak magoknak; és repedezett kutakat ástak, a melyek nem tartják a vizet. /Jer 2,13/

A samáriai asszony történetéből kaptunk válaszokat, amiket jó szemünk előtt tartani, és megcselekedni: „Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne”.  /Jn 4,14/

A forrás tehát , az élő Isten. Felfoghatatlan ígéret, csoda: forrássá válik az ember maga is,  azaz Krisztus bennem.

Kiscsoportokban ezekről és az élő víz fontosságáról, a forrásról, Istenről, Jézus Krisztusról beszélgettünk, személyes megtapasztalások által. Az EMOK (Evangéliumot Minden Otthonba Kárpátalján) szolgálattevők kis csoportjában 12-en voltunk és így mindenki szóhoz tudott jutni- a hallottakról a témába vágóan jókat tudtunk beszélgetni.

A második előadásban, amelyet Menyhárt Istvántól a mezővári gyülekezet lelkipásztorától hallhattunk, arról szólt, hogyha már visszataláltunk a forráshoz, és meghallottuk az élő Isten szavát, akkor az hogyan munkálkodik bennünk és azt hogyan adhatom tovább mások számára?  Isten munkatársai vagyunk! Bár néha-néha meglankadunk, de Isten ígérete szerint velünk van! Tudom, hogy Ki állított szolgálatba! Tudom, hogy Ki megy előttem, ezért nem félek azoktól, akikhez küldtettem! Hangzottak az Isten által közvetített szavak az előadótól. Megerősödve, megbátorodva, küldött végül haza bennünket az Isten ezek a szavak által, viszont az alázat, a szelídségre is figyelmeztetett, a rendszeres imaéletre.  Szüntelen imádkozzatok!

Az előadó személyes bizonyságot tett arról, hogyan kezdett el az imádkozni, hangosan…

Mert egy híres ígehírdető mondta: amikor dolgozom, akkor dolgozom, amikor imádkozom, Isten dolgozik.

Még egy kiscsoportos beszélgetés következett, ahol ismét próbáltunk egymás hite által épülve a hallottakat megbeszélni.

Az Isten által elkészített csendesnap végén, Nagy Szabolcs helyi lelkipásztor az Apostolok cselekedetéből a Filep diakónus bizonyságtételén keresztül szólt hozzánk. Hiszem a Isten igéje ma is élő, azért íratta le ezt a bátorító történetet a Szentírás lapjaira, hogy mi itt Balazséron 2016-ban is halljuk, és tanuljunk belőle, mint másokat meglátogató szolgák.

Isten áldása maradjon velünk, ezért a napért Övé a dicsőség! Ámen

Szabó Zoltán (EMOK- koordinátor, Szernye)

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.